2010. október 26., kedd

Városok-érdekességek/Kairó

Kairó

Ha Kairóban, Egyiptom egzotikus fővárosában jársz, vigyázz, nehogy úgy járj, mint a méltatlanul elfeledett Gayer Anderson, angol őrnagy!

Az őrnagy orvosként dolgozott az egyiptomi közszolgálatban, s amikor gondjaira bízták a Krétai Házat (Béta l-Kritlijja), vállalta a régi egyiptomi ház rendbehozatalát. Gyűjteni kezdte a házhoz illő bútorokat, tárgyakat. Ottomán bútorokkal, képekkel, szőnyegekkel, tevenyergekkel, ékszerekkel, míves ezüst holmikkal, ízléses üveg- és porcelántárgyakkal hitelesen rekonstruált egy mameluk korabeli otthont.

Ám már nem lehetett ott, hogy munkája gyümölcsét élvezze: orvosi hivatásánál is fontosabb lett számára a ház rekonstrukciója, így 1942-ben egészségi állapota annyira megromlott, hogy kénytelen volt visszatérni Angliába. Az őrnagy a házat az egyiptomi kormányra hagyta, és áldozatos munkájával oroszlánrésze volt abban, hogy a Krétai Ház, a mameluk építészet szép példája mai is a turisták látnivalójául szolgálhat.

Anderson őrnagy sorsának tanulsága világos: akármilyen fontos célokért fáradozunk is, sose feledkezzünk meg az egészségünkről, hogy épségben befejezhessük azt, amit elkezdtünk.

2010. október 19., kedd

Városok-érdekességek/Milánó

Milánó

Ha Milánóban, Lombardia fővárosában jársz, vigyázz, úgy ne járj, mint Leonardo da Vinci!

Leonardo festő, szobrász, és feltaláló volt, aki majdnem két évtizedig dolgozott a városban. Sok kiváló műalkotást hozott létre itt, ám egyik főművét –nyilván elhamarkodottan- egy kolostor ebédlőjének falára festette. A Santa Maria delle Grazia templom, amely 1461 és 1490 között a gótikából a reneszánszba hajló átmeneti stílusban épült, azzal büszkélkedhet, hogy a hozzá tartozó kolostorban lévő refektórium (azaz ebédlő) falán található az Utolsó vacsora. A tanítványai társaságában vacsorázó Jézust Leonardo 1495 és 98 között festette meg. Csodálatos, drámai freskója azóta okoz örömöt a nézőnek, és fejtörést a restaurátoroknak, akik hősiesen küzdenek a rossz állapotban lévő műalkotás megőrzéséért.
 
El kell ismerni, stílszerű, hogy vacsora közben az utolsó vacsorát fogyasztó megváltót láthatja a kolostor lakója, de mi azért jobban tesszük, ha főműveinket nem egy málló falra, hanem valamilyen jó minőségű vászonra festjük, ami tartósabb, és könnyebben szállítható.
 

2010. október 12., kedd

Városok-érdekességek/New York

New York

Ha New Yorkban a „Nagy Almában” jársz, Amerika leghíresebb városában, a világ mai kulturális központjában, amelyet az amerikai életérzés legtökéletesebb kifejezőjének tartanak, vigyázz, úgy ne járj, mint a helyi jómódúak kutyái!

A fogyasztói társadalom és az ország keleti partján különösen gyakori polgári jólét furcsa szokást eredményezett. A gyermekfelvigyázás, a babysitting mintájára létrejött egy új foglalkozás, amelynek képviselőit angolul dogwalkereknek, kutyasétáltatóknak neveznek. Napkelte után nem sokkal a Central Park kanyargós útjain megjelennek a dogwalkerek, mindegyikük 20, vagy annál is több ebet tart pórázon. Így a jóléti kutyák fizetett kutyasétáltatóikkal kifutkározhatják magukat, míg gazdáik még nyugodtan alszanak ágyukban. Túlságos szakosodásnak vagyunk itt tanúi: a háztartásbeli feleség masszázsterapeutája után megjelenik a háziállat fitnesz szakértője is. Pedig minden normális kutyatartó tudja: a háziállattal való kapcsolattartás egyik legkellemesebb rituáléja a reggeli és az esti séta. A nyugodt morfondírozás és az önfeledt játék ideje ez. Okulj a dogwalkeresek létéből, és ne hagyd, hogy a pénz elválasszon azoktól, akiket szeretsz.

2010. október 6., szerda

Városok-érdekességek/Barcelona

Barcelona

Ha Barcelonában, Katalónia fővárosában jársz, vigyázz, úgy ne járj, mint a híres-neves építész, Antonio Gaudí y Cornet!

Gaudí jellegzetes művei megtöltik a fél várost, főművét, a világhírű Szent Család-templomot (La Sagrada Familia) mégsem tudta befejezni. A templomot még egy építész kollégája kezdte építeni, de kilencévnyi munka után beletört a bicskája. Gaudí 1891-ben látott hozzá az épület folytatásának, és sokkal nagyobb türelemmel és elhivatottsággal 35 kerek esztendeig építette. Valószínűleg fő művét sose találta elég jónak a befejezéshez, mindig volt mit hozzátennie. Nos, addig cizellált, javított és alakított, amíg meg nem halt. A történet pikantériája, hogy a templom ma sincs készen, noha folyamatosan építik.

A tanulság pedig végtelenül egyszerű: ha van egy jó ötleted, valósítsd meg minél hamarabb, hogy maradjon idő a babérok learatására is.